Weboldalunkon cookie-kat használunk a legjobb felhasználói élményért.

Rendben
Menü

A napokban hallottam a saját fülemmel egy híres orvos táplálkozási tanácsait. Elmondta, hogy ha egészségesek akarunk maradni, akkor nem szabad zsíros ételeket enni, nem szabad vörös húsokat fogyasztani, vigyázni kell a só fogyasztásával, mert magas vérnyomást okoz!

Nem hittem a fülemnek, azt hittem ezen a régi hipotézisen már rég túl vagyunk!

 

Kb. 40-50 évvel ezelőtt kitalálták, hogy a vér magas koleszterin tartalma a mi betegségeink fő felelőse. Nem szabad magas koleszterin tartalmú ételeket fogyasztani, ezért tiltották a tojást, a zsíros ételeket, a vörös húsokat, mert, ha ilyeneket eszünk magas lesz a koleszterin szintünk, és előbb utóbb emiatt súlyos betegségeket kapunk.

 

Az elmúlt évtizedekben számtalan vizsgálat igazolta, hogy ez a feltételezés hibás. Nem azért van magas koleszterinszint a vérünkben, mert sok koleszterin tartalmú ételt fogyasztottunk, hanem azért van magas koleszterinszintünk, mert gyulladásos gócok vannak az érrendszerünkben, és az érfalban kialakult gyulladásos gócokat próbálja a koleszterin befedni, mintegy befoltozni azt az érszakaszt, ahol gyulladás van.

 

A só fogyasztásáról is kiderült, hogy a magasabb só fogyasztásnak semmi köze a magas vérnyomáshoz, mert a felesleges sót a vese egyszerűen átereszti, és a vizelettel távozik. Viszont a kevés só fogyasztásának igenis van káros következménye. A gyomor falában termelődik a sósav, az egyik összetevője a gyomorban történő emésztésnek. Hogy sósav termelődjön, kell elég só (NaCl) és kell elég bikarbonát (pl. a szódavízben van sok), ebből a kettőből termelődik a sósav. Ha sós az étel, emellett szódát is iszunk, több sósav keletkezhet a gyomorban lévő táplálék megemésztésére. A kellő mennyiségű sósav különösen fontos a húsok, a fehérjék megemésztésénél. Ha nem emésztjük meg jól a húsokat a gyomorban és a vékonybélben, akkor a vastagbélbe jut, ahol rothadó folyamatokat fog táplálni.

 

Ha kevés a sósav, akkor reflux is kialakul, mert nem tudja elhagyni a táplálék a gyomrot, amíg a gyomortartalom nem lesz elég savas. Gyomorsav hiányában viszont ez lassabban alakul ki. Addig csak forog, csak forog a gyomorban a tartalom, és a felböfögött nedvek viszont elég savasak ahhoz, hogy marják a nyelőcsövünket, ahhoz viszont nem elég savasak, hogy elhagyják a gyomrot. Mit írnak fel ekkor az orvosok? Savlekötőt, amivel még jobban rontják a helyzetet. Ismerőseimnek ajánlottam reflux esetében, hogy növeljék a gyomorsavukat savfokozó tablettával (Betaciddel) kiderült, hogy ilyen már nincs a gyógyszertárakban, csak savlekötők!

 

 

 

 

Most nézzük meg egy egyszerű ember esetét.

 

”Kinek higgyek?” Az egyik szakember ezt mondja, a másik mást mond!

 

40 – 50 évvel ezelőtt néhány nagy tudású kutató kitalálta, hogy a sok szív és érrendszeri betegséget az ételeinkben lévő telített zsírok és a magas koleszterin okozza. Ennek a feltételezésnek az lett az eredménye, hogy olyan étrendet javasoltak, amely kevés telitett zsírt és koleszterint tartalmaz. Azt javasolták, hogy a zsírok helyett használjunk olajokat és vizsgáljuk meg az ételek koleszterin tartalmát, és csak azokat fogyasszuk, amelyek kevés koleszterint tartalmaznak. Mindenki felsóhajtott, hogy ezeket az utasításokat betartva, drasztikusan lecsökken majd a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása. Az elmélet szárnyra kapott az orvosok lelkesen támogatták és hirdették az új „felfedezést”, de az eredmények csak nem akartak jönni! Sőt! Az ellenkezője történt, a betegségek ahelyett, hogy csökkentek volna, az egekbe szöktek.

Mi történt az étkezésünkkel? 

 

Hogy kevesebb zsírt fogyasszunk, kivették a zsírt és helyette megnövelték a szénhidrátok mennyiségét.

 

A zsírosabb vörös húsokat lecserélték a száraz, fehér húsokra.  A koleszterinben gazdag tojást kiiktatták az étrendből. A természetes tejzsírt tartalmazó vaj helyett bevezették a mesterségesen előállított margarint, a természetes olajokat is hidrogénezték, így olyan sütiket is tudtak a cukrászok készíteni, ami soha nem romlik el. Az ételeket bomlasztó mikrobák nem szeretik a mesterségesen előállított ételeket. Ők „tudják”, mi a jó!

 

Az emberi szervezet kétféle ételféleségből juthat energiához. Szénhidrátból vagy zsírból. (Fehérjéből csak akkor, ha nincs egyik sem.) A legtöbb szénhidrát az ételeinkben cukor és keményítő. A keményítőből hamar cukor lesz. Tehát koncentráljunk a cukorra! 

 

Ha szénhidrátban gazdag ételt eszünk, akkor megnövekszik a cukor a vérünkben.

 

Ha sejtjeinknek energiára van szüksége, akkor felszívják a cukrot, az inzulin segítségével, és elégetik azt. Amíg van felhasználható cukor a vérünkben, addig azt fogyasztják a sejtek. Ha nincs elég cukor, de energiára van szükség, akkor fordulnak a zsírokhoz, de addig nem!

Mi ebből a tanulság?

Ha sok szénhidrátot eszünk, és nem használjuk fel mindet energiaforrásként, akkor a felesleg cukor zsírrá alakul és a zsírdepóinkban landol. E zsírok arra szolgálnak, hogy egyszer elégessük őket, ha nem lesz a vérünkben elég cukor! Viszont hiába van rengeteg zsírunk, nem fogjuk addig elégetni, amíg újabb szénhidrát tartalmú ételt eszünk. A szénhidrátoknak van még egy jellegzetes tulajdonsága, hamar megemésztjük, ezért hamar éhesek leszünk újra. Függők leszünk, a szénhidrátoktól állandóan nassolunk. Hát ebben az esetben aztán tényleg nem tud a vércukorszintünk minimumra csökkenni! Ez a legbiztosabb útja az elhízásnak.

 

Az iparilag fejlett országokban az emberek 2/3-a elhízott. Keresik a megoldást, mi vezethet ki ebből a helyzetből?  Szénhidrátokat kell fogyasztani az orvosok szerint, viszont, ha ezt a tanácsot betartják, soha sem fognak lefogyni! Marad a koplalás, amitől jobban kiborulnak, és újra és újra visszakerülnek egy spirálba, ami után még kövérebbek lesznek!

Tavaly nyáron még az amerikai FDA ajánlásaiban szerepelt az alacsony zsír és alacsony koleszterin szerinti étkezés ajánlása. Azt ajánlották, hogy a vajat és a kókusz zsírt helyettesítsék margarinnal és növényi olajokkal.

 

 

 

 

Mi a baj, ha növényi olajokat sütésre használjuk?

 

Kimutatták tudományos laboratóriumokban, hogy ha növényi olajokat felhevítünk, rengeteg oxidációs termék keletkezik, amelyek toxinok a mi szervezetünknek. Keletkezik egy gyűrűs aldehid is az olajsütőkben, amely egyik legerősebb gyulladásokozója a bélrendszerünknek. Ha belegondolok abba, hogy nálunk az éttermek mennyi olajt használnak fel a krumpli és húsok sütéséhez, és ebben a kérdésben senki sem szólal fel az illetékesek közül. De az iskolai étkezdékben elvették az asztalról a sótartót! De hát a tudományos vizsgálatok eredményei mindig lassabban gyűrűznek be a hétköznapi életbe. Ez különben azért van, mert a tudományban nincs demokrácia, ott is megvannak a nagy tudású, megmondó emberek, akiknek a szava dönt, a kicsi kutatók meg hadd hőbörögjenek!

 

Erről jut eszembe, mikor ifjú apa voltam és a gyerekeim általános iskolába jártak, egy-egy akadémikus kollégám beszédét hallgatva, az jutott eszembe, nem örülnék, ha a fiaimat ők oktatnák! Soha sem jutott eszembe, hogy valaha is akadémikus legyek. Nem azért mintha ez a helyzet veszélyeztetett volna! Már ifjú koromban az volt a véleményem, hogy a tudományban, csakúgy, mint a művészetben, nincs szükség tekintélyre. Azt szoktam mondani, hogy Leonardónak is elég volt, ha mesternek szólították!

 

Van egy élményem, a ketogén diétával kapcsolatban. De itt nem az orvosok voltak a főszereplők, hanem a gyógyszer, vagy étrend-kiegészítők forgalmazói.

 

A ketogén diétában a szénhidrátokat zsírokkal helyettesítik. Olajokat is használnak, de inkább a szűzen, nem hő kezelten és salátákhoz, ahol nem kell a magas hő. A ketogén diétában elég sok a hús, a tojás, a vaj, a kókusz zsír és az állati zsírok, ha legeltetett állatoktól származnak. De itt is fontos, hogy ne együnk sokat, ne zabáljuk tele magunkat, és mindig kellő mennyiségű párolt zöldségeket és salátákat együnk a fehérje- és zsírtartalmú ételekhez. Nem olcsó ugyan, de egy csomó betegség megelőzhető általa. A ketogén diéta mellett sokkal kevesebb gyulladás keletkezik a testünkben. Megspórolhatunk rengeteg orvosi és gyógyszer költséget!

 

Amerikában rengeteg az elhízott hölgy. Túl vannak már számos fogyasztó csodagyógyszereken, amelyekről kiderült, semmi hatásuk! De rátaláltak a ketogén diétára, mint az egyik legjobb természetes fogyasztó étrendre.

 

A minap belefutottam egy ketogén diétát elemző cikkbe, melyről azt hittem, hogy egy tudományos igénnyel megírt valami. De egy idő után feltűnt, hogy csak a hátrányait sorolta a ketogén diétának, az előnyei kimaradtak. A végén kibökte, hogy ő tud egy sokkal hatékonyabb módszert a fogyásra. Neki van egy csoda kapszulája, amelyben leptin van, egy hormon, ami a zsírraktárainkat nyitja meg. Ezt együk ne foglalkozzunk a diétával!

 

A leptinnek megvan a saját tudományos háttere, szó sincs róla! De egyetlen hormon szedése sem tud csodát csinálni egy félre csúszott egyensúlyi állapotú szervezetben. Lásd az inzulin nevű hormont, hiába van sok belőle, nem tudja levinni a vércukrot, mert érzéketlenség alakul ki a hormonnal szemben.

 

Ezt a példát csak azért hoztam elő, mert mostanában a csodaszerekkel kereskedők, megpróbálnak nagyobb tudományos feneket keríteni a marketingjüknek. Közben féligazságokkal operálnak, hogy behúzzanak bennünket a vásárlók közé!

 

 

 

 

A húsevésről még néhány szó.

 

A régészek fedezték fel, hogy azokban a sírokban, amelyek a gabona megjelenése előtt keletkeztek, a halottak nagyobbak voltak, mint a gabona megjelenése utáni korokban. A gabonával, sokkal többen jutottak táplálékhoz, mint előtte, viszont kisebbre nőttek és hamarabb meghaltak. E sírokban nem találtak olyan magas életkorú egyedeket, mint annak előtte. Csak emlékeztetni szeretnék a gabonában lévő keményítőre, amiből egyből cukor lesz, és a gyulladásokat okozó gluténra.

 

Találkoztam egy videóval, melyben azt állítják az orvosok, hogy a cukorbetegséget a húsevés okozza!

 

Erre azt válaszolom:

A csirketenyésztők azt találták, hogy ha antibiotikumokat adnak a csirkéknek, akkor erősebbek, nagyobbak lesznek, a mellhúsuk is hatalmasra nő. A bélflórájukban kiöltek egy csomó mikrobát, maradtak azok, amelyek gyorsan tudtak szaporodni, rengeteg növekedési faktoruk volt. Ők voltak a túlélő mikrobái a bélflórának. Ha tiltják, ha nem, a csirketenyésztők megtartották azon "jó" szokásaikat, hogy antibiotikumokkal tömjék a felnövekvő csirkéiket. 

 

De nem csak a csirketenyésztőknél van az a szokás, hogy antibiotikumokat adjanak, hanem a többi állat esetében is használják a növekedési faktorokkal együtt. Ezért javasoltam azokat a húsokat, amelyek legeltetett állatoktól származtak. Ha antibiotikumokkal nevelt állatok húsait esszük, akkor az immunrendszerünket is pusztítjuk, mert jut nekünk is az antibiotikumokból. Úgy hogy, nem zárom ki, hogy e húsok sok bajt okozhatnak! De azt nehogy már elhiggyük, hogy a cukorbetegségeket nem a sok cukor fogyasztása okozza!

További bejegyzések

Összes bejegyzés